Utolsó frissítés: 2008.10.02.
Lezárult a Túzok LIFE program
2008. szeptember 26-án tartották meg a Kiskunsági Nemzeti parkban a Túzok LIFEprogram záró sajtóeseményét. Az alkalomra készített háttéranyagot az alábbiakban olvashatják.
>>

Végéhez érkezik a Túzok LIFE program
A több éves munka után, most egy sajtóeseménnyel zárják a Túzok LIFE programot a résztvevõ munkatársak. Az esemény tervét itt szeretnénk bemutatni, a késõbbiekben még írunk az eseményrõl.
>>

Nyár a túzoklakta területen – július (Lóránt Miklós beszámolója)
Ebben az idõszakban jellemzõen kisfiókás korú, illetve nagyobb fiókákkal mozognak a tojók. Még mindig veszélyesek a mezõgazdasági munkák, mert sok fióka lelapul a veszély közeledtével, míg a tojó elmenekül.
>>



Hírek

Túzoktetemre akadtak Dabas belterületén – 2008. február 6.
2008.02.08.

Helyi lakosok szerdán, a kora reggeli órákban értesítették a LIFE túzokvédelmi program kiskunsági munkatársát egy elpusztult, nagytermetû madár felfedezésérõl. Az elpusztult madárról megállapították, hogy a világszerte veszélyeztetett, Magyarországon is fokozottan védett túzok egy példánya. Az öreg túzokkakas halálát a vizsgálatok szerint légvezetékkel való ütközés okozta. A madár valószínûleg zavarás miatt riadt fel pihenõhelyérõl, és a nagy ködben irányt tévesztve kerülhetett a lakott település fölé.

A természetes élõhelyeket átszelõ légvezetékek komoly veszélyt jelentenek a madarakra nézve a lakott területektõl távolabb is.

A légvezetékek a madárvilág szempontjából kiemelt veszélyforrások, nem csak a szigeteletlen középfeszültségû tartóoszlopokon történõ áramütések, hanem a vezetéknek való ütközés miatt is. Utóbbi fõként a nagyobb testû madarakat fenyegeti, így gémféléket, gólyákat, vadludakat, récéket, nem utolsó sorban pedig a túzokot. A túzokok rövid távú repülési magassága gyakran megegyezik a szabad légvezetékek (közép- és nagyfeszültségû) magasságával. Az ütközés különösen a ködös idõben megriasztott madarakat fenyegeti, sebzést, vagy pusztulásukat okozva.
Ahol az élõhelyi adottságok miatt e madarak jelentõs számban repülnek át, indokolt a vezetékek elrejtése, földkábelre való cseréje, amelyre pályázati források is rendelkezésre állnak, illetve ilyen beruházás zajlik a túzokvédelmi LIFE program keretében is.

Mindezek ellenére, a tavalyi év végén létesült Bugyi határában, Natura 2000 hálózatba tartozó túzokélõhelyen, több kilométer légvezeték – vélhetõen egy hatósági hiba folytán. A vezeték akut veszélyt jelent a területen mozgó túzokok és más nagytestû fajok számára, különösen éjszaka, vagy a dabasi esethez hasonló ködös idõben, rossz látási viszonyok mellett.
A légvezetékekkel való ütközés kockázatát csökkenthetik a vezetékre szerelt jelzõberendezések, ködös idõben ugyanakkor ezek sem teszik feltûnõbbé a kábeleket, tehát a veszély továbbra is fennáll.

Az MME álláspontja szerint, tekintettel a területre és a megvalósulás körülményeire, az említett szittyóürbõi légvezeték ügyében az egyetlen megoldás a veszélyes vezetékszakasz eltávolítása lehet. Az érintett tanyák áramellátásának természetbarát megoldását a földkábel, vagy a napelemek felszerelése jelentheti. A vezetékszakasz engedélyezésének ügyében az MME törvényességi felülvizsgálati kérelemmel fordult az országos zöldhatósághoz, amire a hivatalos ügyintézési határidõt figyelembe véve a napokban várhatunk reakciót.

Háttéranyag

A világszerte veszélyeztetett és hazánkban fokozottan védett túzok az MME címermadara, természetvédelmi értéke 1 000 000 Forint. A túzok elterjedési területe Marokkótól az Amur torkolatvidékéig nyúlik. Az egykor összefüggõ európai elterjedési terület feldarabolódott. A faj Nyugat-Európa legtöbb országából - Spanyolország és Portugália kivételével - kipusztult. Mivel magyarországi populációja egyike a legnagyobbaknak, létszáma alapján még van esély arra, hogy fenntartsuk hazai állományát. A Kiskunsági Nemzeti Park koordinálásával jelenleg is folyik az a nagyszabású védelmi munka, melyet az Európai Unió és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is támogat.

Az év eleji túzokszámlálás eredményei szerint összesen 1397 túzok él Magyarországon. A mellékelt dokumentumban részletes információt találnak az egyes elterjedési területekrõl.