Utolsó frissítés: 2008.10.02.
Lezárult a Túzok LIFE program
2008. szeptember 26-án tartották meg a Kiskunsági Nemzeti parkban a Túzok LIFEprogram záró sajtóeseményét. Az alkalomra készített háttéranyagot az alábbiakban olvashatják.
>>

Végéhez érkezik a Túzok LIFE program
A több éves munka után, most egy sajtóeseménnyel zárják a Túzok LIFE programot a résztvevő munkatársak. Az esemény tervét itt szeretnénk bemutatni, a későbbiekben még írunk az eseményről.
>>

Nyár a túzoklakta területen – július (Lóránt Miklós beszámolója)
Ebben az időszakban jellemzően kisfiókás korú, illetve nagyobb fiókákkal mozognak a tojók. Még mindig veszélyesek a mezőgazdasági munkák, mert sok fióka lelapul a veszély közeledtével, míg a tojó elmenekül.
>>



Hírek

Akadálymentes Égbolt megállapodás
2008.02.26.

Haraszthy László a KvVm természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkára, az MME-vel közösen együttműködési megállapodás írt alá hazai villamosenergia ellátás képviselőivel a kis- és középfeszültségű vezetékek mentén elpusztuló madarak védelmére.
A megállapodás létrejöttének szükségességét jelzi, hogy újabb túzok kakas pusztult el áramütés következtében.



A fokozottan védett madár tetemére tegnap hajnalban bukkant egy helyi gazdálkodó Kunszentmiklós mellett. A közelben vannak a dömsödi legelők és a nagy réti fődürgőhely, ebben az időszakban már nagyobb a mozgás a két terület között.
Ezen a szakaszon ez már a 2. eset.

***

A megállapodásról

Amióta léteznek különböző feszültségű szabadvezetékek, azóta ismert az is, hogy az elektromos vezetékek mentén madarak pusztulnak el. E létesítmények kétféle módon okozhatják madarak halálát, illetve sérülését: az állatok nekirepülhetnek a vezetéknek, vagy áramütés érheti őket, amikor oszlopra ülnek. Az előbbi eset elsősorban (de nem kizárólag) magasfeszültségű vezetékek esetében jellemző, míg az áramütés tipikusan a kis- és középfeszültségű (10-35 kV) vezetékeken jelent veszélyt. Magyarországon 1980-ban észleltek először elektromos oszlopokhoz köthető tömeges madárpusztulást. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2004. novemberében szervezte meg az I. országos vezetékfelmérést, amelynek során 4067 megvizsgált oszlopnál összesen 581 madártetemet találtak. A hazánkban ily módon veszélyeztetett madárfajok száma jelentős, a rendszeres áldozatok között védett és fokozottan védett, illetve az EU madárvédelmi irányelvének I. mellékletén szereplő, veszélyeztetett természeti értékeink is előfordulnak, mint a túzok, daru (ütközés révén), illetve a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a kék vércse (áramütés miatt). Nagy veszteségeket okoz az áramütés gólyaállományunkban is, különösen amióta az állomány jelentős része a falusi vezetékoszlopokra helyezte át fészkét. Ez a körülmény számos probléma forrása mind a gólyák, mind az áramszolgáltatás számára.


Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor jelentős erőfeszítések történtek a veszteségek mértékének csökkentésére. Magyarországon mára több mint 50 000 középfeszültségű oszlop szigetelése történt meg az állami és civil természetvédők, továbbá az áramszolgáltató vállalatok együttműködésének köszönhetően. Mindazonáltal, mivel az ország területén található kb. 645 000 középfeszültségű szabadvezeték-oszlop mintegy egyharmada, 200 000 jelenthet veszélyt a madarakra, még sok a tennivaló: a meglévő, még szigeteletlen középfeszültségű szabadvezeték oszlopfejek közül a madárvédelmi szempontból kockázatos területeken (különösen ragadozómadarak gyülekező- és táplálkozóhelyein) lévőket szigeteléssel kell ellátni, a területek fontossági sorrendje szerinti ütemezésben. Az ütközés miatti pusztulás megelőzésére kidolgozott egyik módszer a veszélyes vezetékeken foszforeszkáló, kisebb légmozgás esetén is forgó "madáreltérítők" kihelyezése. A módszer hazai bevezetése azokon a területeken indokolt, ahol koncentráltan fordulnak elő például túzokok és darvak.


Az állami és civil természetvédelem, illetve a hazai áramszolgáltatók több évtizedes együttműködésének kíván konkrét működési keretet és kiszámítható ütemtervet adni az "Akadálymentes Égbolt" nevű megállapodás, amelyet Olajos Péter Európai Parlamenti képviselő kezdeményezésére, közel egyéves szakmai előkészítés után 2008. február 26-án írnak alá az érintett szervezetek vezetői. Hasonló önkéntes együttműködési megállapodásra még nincsen példa az Európai Unióban a természetvédelmi szereplők és az áramszolgáltatók között. Jelentős lépés ez Magyarország részéről az Európai Unió Környezetvédelmi Akcióterve, illetve a "Biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig - és azon túl" cselekvési terv végrehajtásában, továbbá az üzleti szféra bevonásáról szóló Lisszaboni Üzenet megvalósításában.


A megállapodás alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve területi szervei az áramszolgáltatók számára átadják azoknak a vezetékszakaszoknak a pontos térképi lehatárolását, amelyek madárvédelmi szempontból veszélyesnek minősíthetők. Az áramszolgáltatók ennek alapján pontosabban tudják tervezni, mely szakaszokon és milyen madárvédelmi megoldásokat kell alkalmazniuk, amennyiben átalakításokat végeznek az adott szakaszon. Ezen felül, a megállapodás aláírásával létrehozandó Koordinációs Bizottság (amelyben az aláíró felek mindegyike egy-egy képviselővel vesz részt), a veszélyes vezetékszakaszokat prioritási kategóriákba fogja besorolni, és ennek megfelelő ütemtervet alakít ki madárvédelmi szempontú átalakításukra, annak érdekében, hogy az egyéb, műszaki szempontok miatt átalakított szakaszok mellett a madárvédelmi szempontból legfontosabb szakaszok átalakítására is mihamarabb sor kerüljön. A terv az, hogy 2020. januárig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt átalakítanak madárbaráttá. A munkálatok finanszírozását hazai és uniós természetvédelmi keretekből, illetve az áramszolgáltatók hozzájárulásából végzik.