Haraszthy László a KvVm természet- és környezetmegõrzési szakállamtitkára, az MME-vel közösen együttmûködési megállapodás írt alá hazai villamosenergia ellátás képviselõivel a kis- és középfeszültségû vezetékek mentén elpusztuló madarak védelmére.
A megállapodás létrejöttének szükségességét jelzi, hogy újabb túzok kakas pusztult el áramütés következtében.



A fokozottan védett madár tetemére tegnap hajnalban bukkant egy helyi gazdálkodó Kunszentmiklós mellett. A közelben vannak a dömsödi legelõk és a nagy réti fõdürgõhely, ebben az idõszakban már nagyobb a mozgás a két terület között.
Ezen a szakaszon ez már a 2. eset.

***

A megállapodásról

Amióta léteznek különbözõ feszültségû szabadvezetékek, azóta ismert az is, hogy az elektromos vezetékek mentén madarak pusztulnak el. E létesítmények kétféle módon okozhatják madarak halálát, illetve sérülését: az állatok nekirepülhetnek a vezetéknek, vagy áramütés érheti õket, amikor oszlopra ülnek. Az elõbbi eset elsõsorban (de nem kizárólag) magasfeszültségû vezetékek esetében jellemzõ, míg az áramütés tipikusan a kis- és középfeszültségû (10-35 kV) vezetékeken jelent veszélyt. Magyarországon 1980-ban észleltek elõször elektromos oszlopokhoz köthetõ tömeges madárpusztulást. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2004. novemberében szervezte meg az I. országos vezetékfelmérést, amelynek során 4067 megvizsgált oszlopnál összesen 581 madártetemet találtak. A hazánkban ily módon veszélyeztetett madárfajok száma jelentõs, a rendszeres áldozatok között védett és fokozottan védett, illetve az EU madárvédelmi irányelvének I. mellékletén szereplõ, veszélyeztetett természeti értékeink is elõfordulnak, mint a túzok, daru (ütközés révén), illetve a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a kék vércse (áramütés miatt). Nagy veszteségeket okoz az áramütés gólyaállományunkban is, különösen amióta az állomány jelentõs része a falusi vezetékoszlopokra helyezte át fészkét. Ez a körülmény számos probléma forrása mind a gólyák, mind az áramszolgáltatás számára.


Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor jelentõs erõfeszítések történtek a veszteségek mértékének csökkentésére. Magyarországon mára több mint 50 000 középfeszültségû oszlop szigetelése történt meg az állami és civil természetvédõk, továbbá az áramszolgáltató vállalatok együttmûködésének köszönhetõen. Mindazonáltal, mivel az ország területén található kb. 645 000 középfeszültségû szabadvezeték-oszlop mintegy egyharmada, 200 000 jelenthet veszélyt a madarakra, még sok a tennivaló: a meglévõ, még szigeteletlen középfeszültségû szabadvezeték oszlopfejek közül a madárvédelmi szempontból kockázatos területeken (különösen ragadozómadarak gyülekezõ- és táplálkozóhelyein) lévõket szigeteléssel kell ellátni, a területek fontossági sorrendje szerinti ütemezésben. Az ütközés miatti pusztulás megelõzésére kidolgozott egyik módszer a veszélyes vezetékeken foszforeszkáló, kisebb légmozgás esetén is forgó "madáreltérítõk" kihelyezése. A módszer hazai bevezetése azokon a területeken indokolt, ahol koncentráltan fordulnak elõ például túzokok és darvak.


Az állami és civil természetvédelem, illetve a hazai áramszolgáltatók több évtizedes együttmûködésének kíván konkrét mûködési keretet és kiszámítható ütemtervet adni az "Akadálymentes Égbolt" nevû megállapodás, amelyet Olajos Péter Európai Parlamenti képviselõ kezdeményezésére, közel egyéves szakmai elõkészítés után 2008. február 26-án írnak alá az érintett szervezetek vezetõi. Hasonló önkéntes együttmûködési megállapodásra még nincsen példa az Európai Unióban a természetvédelmi szereplõk és az áramszolgáltatók között. Jelentõs lépés ez Magyarország részérõl az Európai Unió Környezetvédelmi Akcióterve, illetve a "Biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig - és azon túl" cselekvési terv végrehajtásában, továbbá az üzleti szféra bevonásáról szóló Lisszaboni Üzenet megvalósításában.


A megállapodás alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve területi szervei az áramszolgáltatók számára átadják azoknak a vezetékszakaszoknak a pontos térképi lehatárolását, amelyek madárvédelmi szempontból veszélyesnek minõsíthetõk. Az áramszolgáltatók ennek alapján pontosabban tudják tervezni, mely szakaszokon és milyen madárvédelmi megoldásokat kell alkalmazniuk, amennyiben átalakításokat végeznek az adott szakaszon. Ezen felül, a megállapodás aláírásával létrehozandó Koordinációs Bizottság (amelyben az aláíró felek mindegyike egy-egy képviselõvel vesz részt), a veszélyes vezetékszakaszokat prioritási kategóriákba fogja besorolni, és ennek megfelelõ ütemtervet alakít ki madárvédelmi szempontú átalakításukra, annak érdekében, hogy az egyéb, mûszaki szempontok miatt átalakított szakaszok mellett a madárvédelmi szempontból legfontosabb szakaszok átalakítására is mihamarabb sor kerüljön. A terv az, hogy 2020. januárig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt átalakítanak madárbaráttá. A munkálatok finanszírozását hazai és uniós természetvédelmi keretekbõl, illetve az áramszolgáltatók hozzájárulásából végzik.