Veszélyezteti-e az oroszországi túzokállományt az Angliába menõ túzokcsibe export?- többek között erre keresték a választ az MME túzokvédelmi szakemberei, akik a BirdLife International felkérésre utaztak Szaratovba, hogy megvizsgálják, és tapasztalataikkal segítség az oroszországi túzokvédelmi munkát.

Szaratov környéke a világ második leggazdagabb túzokélõhelye, a becslések szerint körülbelül 6000 - 7000 túzokkal. A madarak az ugaron, parlagon hagyott földeken, gabonavetésekben, és gyepekben fészkelnek, így elsõsorban az ugarmûvelés, és a parlagfeltörés, valamint az ezeket követõ munkák veszélyeztetik a fészekaljakat.

Fészekmentés

Azokból a fészkekbõl, amelyeket még idejében megtalálnak, kiveszik a tojásokat, és a brit támogatásból felfejlesztett diakovkai túzokvédelmi központba szállítják. A keltetõgépben kelt csibék innen az angliai Salisburybe kerülnek, ahol a brit természetvédõk megpróbálják újjáéleszteni az 1832-ben kihalt szigetországi túzokpopulációt.

„Az erõgépek elõl megmentett csibék száma a teljes állományhoz képest elenyészõ, néhány tucat csupán. Az, hogy ezeket nem a helyszínen engedik szabadon, nemigen befolyásolja az ottani populációt.” – mondta Motkó Béla a LIFE Túzokvédelmi Program munkatársa. Mivel a mentett madarak visszatelepítésének Szaratovban még nincsenek meg a szakmai feltételei, jelenleg a csibék legjobb ”hasznosítása” az angliai visszatelepítési program.

Védelmi módszerek

Az eltelt másfél évtized alatt, amióta a Madártani Egyesület fajvédelmi program keretében foglalkozik a túzok megõrzésével, a hazai szakemberek számos olyan módszert és eljárást fejlesztettek ki, amelyek külföldön is jól hasznosíthatók. Itthon fontos része a túzokvédelmi munkának, hogy a természetvédelmi szakemberek jó kapcsolatot építsenek ki a gazdálkodókkal, tájékoztassák, és rávegyék õket az együttmûködésre. A gazdák ugyanis sokat tehetnek a faj megmentésért már csupán azzal is, ha értesítik a természetvédelmi szakembereket, amikor fészket találnak, vagy védõzónát hagynak körülötte aratáskor, tárcsázáskor. Bár ez utóbbi, Oroszországban kicsit nehézkes, mert a hatalmas táblákon, a mieinkhez képest óriási erõgépekkel, sokkal szélesebb tárcsákkal, boronákkal dolgoznak, amelyekkel nem lehet gyorsan fordulni, és nemigen tudnak körbemanõverezni egy fészket.

Mobiltelefon a traktorosoknak

Szaratovban, a hazánkban már klasszikusnak számító fészekmentõ eljárásokat, mint amilyen a védõzóna meghagyása, a fészekaljak álcázása, vagy a valódi tojások fatojásra való kicserélése, korábban nem alkalmazták. Idén azonban az egyik legjelentõsebb túzok fészkelõhelyen már mobiltelefonokat osztottak ki a traktorosoknak, hogy mielõbb bejelenthessék, ha a munkálatok során fészket találtak.

A munkagépeket itt is elõszeretettel követik a vetési- és dolmányos varjak, valamint más fészekrablók, ezért az MME szakemberei külön felhívták orosz kollégáik figyelmét arra, hogy a fészek álcázásával – ez csupán annyi, hogy fél marék füvet dobnak a tojásokra – jelentõsen csökkenthetik az általuk okozott veszteséget.

A szaratovi túzokállomány a többi Európában élõ túzoktól eltérõen vonuló. Szaratov környékén õsszel csapatokba állnak, és nyugat - dél-nyugat felé, a Krím félszigetre vonulnak.
Az MME és a LIFE Túzokvédelmi Program munkatársai õsszel utaznak újra Szaratovba, hogy segítsenek a védelmi program alapját képezõ állományfelmérésben.

Túzok Nagy-Britanniában

A túzok 1832-ben pusztult ki a szigetországból, akkoriban fõleg a trófeavadászat okozta vesztét. A brit Great Bustard Group (GBG) 2003-ban indította el túzok-visszatelepítési programját, melynek keretében Oroszországból hozatott túzokcsibék segítségével próbálják újra meghonosítani a fajt az angliai Salisbury síkon. Tavaly 33 madarat engedtek szabadon a területen.